A hétvégén befejeződött NB1-es szezon végén a Ferencváros és Szerhij Rebrov zsinórban harmadszor végzett az első helyen. Talán furcsán hangzik (bár az utóbbi időben több helyen megjelent, így annyira talán már nem meglepő), de a legsikeresebb magyar csapat legutóbb 93 évvel ezelőtt tudta véghez vinni ezt a bravúrt. De a magyar labdarúgás történetében egyébként sem túl gyakori az ilyen sorozat. Nézzük melyik csapatoknak sikerült zsinórban legalább háromszor megnyerni a bajnokságot, és kik a magyar első osztály legsikeresebb edzői.

A Fradi nagy szériái

A Fradi mindössze harmadszor produkált hasonló sorozatot. De ezzel is rekorderré lépett elő. Az első nagy szériájuk még 1909 és 1913 között jött össze, amikor zsinórban öt bajnoki címet szereztek. Ekkor még nem volt hivatalos edzője a csapatnak. Általánosságban sem volt jellemző a korszakban, hogy a csapatok edzőt alkalmaztak volna. Többnyire a csapatkapitányok állították össze a kezdőcsapatokat. A Fradi első hivatalos edzője Tóth Potya István volt. Nagy Béla az FTC legendás krónikása a profikorszak bevezetésétől, 1926-tól datálja Tóth Potya trénerségét. De a mai a hivatalos álláspont szerint már egy szezonnal korábban, amikor játékos-edző pozícióban irányította a csapatot (de már ekkor is inkább volt edző, mint játékos) is beleszámít az edzői dicsőséglistájába. Ez épp egybeesett a zöld-fehérek utolsó triplázásával. A ferencvárosiak Tóth Potyával az 1925/26-os és az 1927/28-as szezon között végeztek másodszor, és eddig utoljára zsinórban háromszor az első helyen. Tóth Potya 1932/33-ban az Újpesttel is begyűjtött egy bajnoki címet, ezzel egyrészt ő lett az egyetlen edző, aki a két nagy rivális mindegyikével a tabella élén tudott végezni, másrészt a magyar edzői garnitúra legszűkebb elitjébe jutott a négy bajnoki címével.  A két világháború között az egyik legjelentősebb magyar labdarúgóedző egyénisége volt. Az ő kezdeményezésére alakult meg Magyarországon az első trénerkollégium az 1920-as években. Számos módszertani újítást vezetett be az edzésekben (bemelegítés, téli alapozás). Hazánkban elsőként vezetett edzésnaplót.

Tóth Potya István (forrás: tempofradi.hu)

A zsinórban három bajnoki cím ezután (egészen eddig) nem jött ugyan össze a Fradinak, de olyan edzője van még egy, aki háromszor diadalmaskodott a csapattal. Igaz, Novák Dezső első, majd a második és harmadik elsősége között több mint egy évtized telt el. Először ugyanis 1981-ben ért fel vele a csapat a csúcsra, legközelebb viszont csak második trénersége idején, 1995-ban nyert bajnokságot. Ezt a címet a BL résztvevő csapattal meg is tudta védeni.

Az MTK-korszak

A Fradinak ugyan a profi korszak előtt nem volt hivatalos edzője, az MTK viszont unikumként már 1903-tól foglakoztatott szakembereket a csapat irányítására. Az első bajnoki címüket Kertész Sándorral nyerték 1904-ben. 1911-től pedig már brit szakembereket alkalmaztak, a skót John Tait Robertsonnal kezdve a sort. Ez meglátszott a csapat teljesítményén is. A Fradi két hosszabb sorozata között, 1914-től 1925-ig csak a kék-fehérek diadalmaskodtak a honi pontvadászatban. Igaz, közben az 1914/15-ös és 1915/16 szezon a háború miatt elmaradt, de a következő három bajnoki idény pedig hadibajnokságként lett megrendezve. Utóbbiak azonban beleszámítanak a hivatalos bajnoki címek közé. Így az MTK ebben az időszakban zsinórban tízszer lett bajnok. 1916/17-től már Jimmy Hogannal. Az ír származású angol edzőről elterjedt az a téves információ, hogy öt bajnoki címet nyert. Eredetileg én is ezt írtam, de Joó Alfréd az MTK történésze felhívta rá a figyelmemet, hogy valójában az első világháború befejezése után, 1919 elején családi okok miatt haza kellett utaznia. Az biztos, hogy 1918 végén még részt vett a csapat záróvacsoráján, ahol el is búcsúztatták. Így igazából csak háromszoros bajnok. Utána néztem, 1919-ben már valóban, mint az MTK volt edzőjét említik a sajtóban, ezért javítottam az eredetileg leírtakat.

Sebes Gusztáv nyilatkozta egyszer, hogy: "mindent, amit erről a sportágról tudunk, Jimmy Hogantől tanultuk." Hogannak kulcsszerepe volt az úgynevezett Duna-menti iskola kialakulásában. Ő tanította meg nem csak nekünk, magyaroknak, de az osztrákoknak is az erőre és gyorsaságra épülő angol stílustól gyökeresen különböző skót passzjátékot, mely a technikát és az összjátékot részesítette előnyben. Jimmy bácsi később visszatért a Hungária körútiakhoz, de ez épp a Tóth Potya-féle Fradi sikerek idején volt, így több magyar bajnoki címet már nem szerzett.

Jimmy Hogan (forrás: alamy)

A kék-fehérek nagy szériája Fontz Antallal zárult, aki ebben a szériában az utolsó három bajnoki cím idején edzette a csapatot. 1923-ban és 1925-ben magyar kupa-győztes is lett a csapattal. 1929-ben, mindössze 39 évesen hunyt el agyvérzésben.

Jávor Pál és az Újpest

A következő triplázásra a ’40-es évekig kellett várni. Bár az Újpest 1930-ban megszerezte az első bajnoki címét, majd ezzel együtt hat év alatt négyszer végzett az élen, ezzel övék volt a ’30-as évek, a mesterhármas egyszer sem jött össze. Nem úgy a II. világháború után. De előbb álljunk meg a háborúnál.

Az 1912-ben alakult Csepel közel három évtizeden keresztül nem tudott feljutni az első osztályba, bár a ’30-as évek második felében már nagyon közel állt hozzá. Mígnem1938-ban átvette a csapatot az ország talán legnagyobb ipari vállalata, a Weiss Manfréd művek. A jelentősen megjavult anyagi és infrastrukturális lehetőségeknek köszönhetően ezután már mindössze két évet töltöttek a másodosztályban, és máris sikerült elérni a régi célt, a Weiss Manfréd FC (WMFC) néven szereplő piros-kékek feljutottak az élvonalba. Ekkor lett a csapat edzője Jávor Pál. Természetesen nem a korszak színész sztárjáról van szó, hanem névrokonáról, az Újpest korábbi kiváló játékosáról, aki a Csepel-szigeten fejezte be labdarúgó pályafutását, majd a csapat edzője lett. Ekkor még nem senki nem sejtette milyen páratlanul sikeres karrier veszi ezzel kezdetét. Jávorral ugyanis a csapat a második első osztályú idényének végén ünnepelte első bajnoki címét, amit a következő szezonban meg is védett. A triplázás már nem jött össze, nem is emiatt kerültek be az összeállításunkba, hanem az edző miatt. Jávor ugyanis nem sokkal később az Újpest edzője lett.

A háború utáni első, csonka tavaszi-nyári bajnoki szezont a lila-fehérek nyerték. Az évet még Dicker Mihállyal kezdték, de két győzelem, majd egy a Fraditól elszenvedett vereség után Takács Géza váltotta őt a kispadon. Vele/velük kezdték tehát a lila-fehérek a bajnoki mesterhármasukat. A következő szezonban azonban már a csepeli sikeredző irányította a csapatot. Jávor Pál visszatért ugyanis szülővárosába, játékos pályafutása helyszínére. Az 1945/46-os idényt vele nyerte tehát az UTE. Ahogy félig a következőt is. Azért csak félig, mert a téli szünetben, nagy meglepetésre lemondott a bajnokságot 3 pontos előnnyel vezető újpestiek vezetőedzője. Helyét az a Guttmann Béla vette át, aki 1939-ben már bajnoki címig és KK győzelemig vezette egyszer a lilákat. Ennek köszönhetően mindketten részesei lehettek az UTE trillázásának. Guttmann ezzel kétszeres bajnok lett, és valószínűleg növelni is tudta volna ezt a számot, ha a kommunista hatalomátvétel után nem hagyja el az országot, hogy külföldön váljon minden idők legsikeresebb magyar edzőjévé, a Benficával megnyert két BEK győzelemmel, és azzal, hogy honfitársaink közül egyedül a Copa America fináléjáig is eljutott, mégpedig a Penarollal.

Jávor Pál (forrás: magyarfutball.hu)

Jávornak ez a negyedik bajnoki címe volt. Lemondását azzal indokolta, hogy családi okok miatt külföldön vállal munkát. A hírek arról szóltak, hogy Pozsonyban várják türelmetlenül. Később, szintén családi okokra hivatkozva az alsóbb osztályban szereplő Pakssal hozták hírbe. De végül csak a következő szezon elejétől vállalt újra edzői munkát, méghozzá az egyre erősödő Vasas kispadjára ült le. Nem is végzett rossz munkát, éppen a Csepel mögött egy ponttal lemaradva szerezte meg a Vasas addigi történelmének legjobb bajnoki helyezését jelentő ezüstérmet. A következő szezont azonban mégis egy alsóbb osztályú csapatnál, Soroksáron töltötte. Ezután újra visszatért Csepelre és Újpestre is, majd egy diósgyőri kitérő után újra a szigetlakók edzője lett. Itt 1959-ben megszerezte önmaga ötödik, a Csepel negyedik bajnoki elsőségét. A Jimmy Hoganről elterjedt téves információk miatt úgy szerepel a köztudatban, hogy Jávor vele holtversenyben vezeti az örökrangsort, de valójában a magyar tréner az egyetlen olyan edző, aki öt bajnoki címmel büszkélkedhet. A Csepel négy bajnoki címéből három az ő nevéhez fűződik.

Az ötvenes-hatvanas évek

A negyedik (sorrendben valójában a harmadik) csepeli bajnoki cím egy másik későbbi sztáredző személyéhez köthető. Kalmár Jenő a Hungária (az MTK profi csapata) volt játékosa, több évnyi franciaországi légióskodás után csapott fel edzőnek. Első bajnoki címe a már említett csepeli volt. Ezután ő is volt a Vasas edzője, majd egy év dorogi kitérő után a korszak sztárcsapata, az Aranycsapat gerincét adó, Puskás, Bozsik, Kocsis fémjelezte Honvéd edzője lett. Bár az ötvenes évek első fele a kispestiekről szólt, a mesterhármas ekkor nem jött nekik össze. A hét év alatt megnyert öt bajnoki címből az első kettőnél Puskás apja, az idősebb Puskás Ferenc volt a csapat edzője, a következő három alkalommal pedig Kalmár, aki így csatlakozott a négyszeres bajnok edzők klubjához. Talán neki is lehetne még több trófeája, de 1956-ban külföldre távozott. Ezután leginkább spanyol csapatok mellett dolgozott, de volt az Austria Wien, a Porto és a svéd Halmstads BK edzője is. A Hapoel Tel-Avivval izraeli bajnokságot nyert.

Kalmár Jenő (forrás: MTK.hu)

A köztes években, a Bástya, illetve Vörös Meteor néven szereplő MTK diadalmaskodott, akiknek az a Bukovi Márton volt az edzőjük, aki Sebes Gusztáv segítőjüket az Aranycsapat fő taktikusa is volt. Sebest 1956-ban rövid ideig Bukovi váltotta a szövetségi kapitányi poszton, majd visszatért a nevét visszakapó MTK-hoz, akikkel megnyerte a csapat három évtizedig utolsó bajnoki címét. A triplázás ugyan nem jött össze Bukovinak a Hungária kőrúton, de háromszoros bajnok edzőnek is kevesen vallhatják magukat.

A negyvenes évek végén tanúi lehettünk a Vasas megerősödésének. Minden évben szerződtettek egy nagy nevet, hol egy bajnok edzőt, mint Jávor vagy Kalmár, a köztes évben pedig egy olyan sztár játékost tudtak elcsábítani a Fradi orra elől, mint a Pozsonyból hazatérő Kubala. A Rákosi-korszakban azonban a szociáldemokraták, és a hozzájuk kapcsolható Vasas nem tartozott a hatalom legfőbb kedvencei közé, ezért az első bajnoki címüket csak akkor tudták megszerezni, amikor az a Kádár János volt az ország első embere, akinek az angyalföldi gárda volt a kedvenc csapata. A piros-kék csapat első bajnoki aranyát azzal a Baróti Lajossal nyerte 1957 tavaszán, aki aztán minden idők leghosszabb ideig regnáló magyar szövetségi kapitánya lett. Az ő segítője, majd utódja volt Illovszky Rudolf. Az angyalföldi csapat a ’60-as években kétszer is duplázni tudott. A triplázás viszont az évtized másik sikercsapata, a Fradi miatt nem sikerült nekik. Ebből a négy bajnoki címből három köthető Illovszky nevéhez. 1966-ban a világbajnokság miatt azonban az MLSZ kikérte Rudi bácsit a Vasastól. Ugyanis a válogatottnál is ő volt Baróti segítője, és úgy kalkuláltak, jót tenne a VB felkészülésnek, ha a teljes munkaidejét a nemzeti csapatra szánná. Majd a VB után lemondó Barótitól a szövetségi kapitányi posztot is átvette. Így a Vasas veretlenül megnyert ötödik bajnoki címe ahhoz a Csordás Lajoshoz köthető, aki két év múlva, mindössze 35 évesen egy végzetes operáció következtében veszítette életét.

Illovszky első kapitánysága meglehetősen rövidre sikerült, és meglepően furcsán ért véget. De miután az utódai Sós Károly és Hoffer József nem bizonyultak túl sikeresnek, újra megkapta a bizalmat, és kijuttatta a válogatottat az 1972-es EB négyes döntőre. Azonban az 1974-es VB-re már vele sem tudta magát kvalifikálni a csapat, ami zsinórban másodszor fordult elő, így a piros-fehér-zöld színeket ismét piros-kékre cserélte, ahol 1977-ben megnyerte a Vasas hatodik, eddig utolsó, önmaga negyedik bajnoki címét.

A nagy Dózsa

Minden idők legjobb újpesti csapata, sőt az egész magyar labdarúgás a tízes-húszas évek MTK-ja mellett legsikeresebb alakulata a ’70-es évek Újpesti Dózsája volt. Tizenegy szezon alatt nyertek kilenc bajnoki címet, ebből hetet zsinórban. A Dózsa sikereinek alapjait a válogatottól Újpestre kerülő Baróti Lajos tette le, akivel 1969-től három bajnoki címet gyűjtöttek be, és a VVK döntőjébe is bejutottak. Ezzel Baróti is négyszeres bajnok lett. Őt két szezon erejéig Kovács Imre követte, majd az 1973/74-es idénynek Szűcs Gyulával vágtak neki a lilák. A téli szünetben azonban Szűcs lemondott, és a tervek szerint ideiglenesen (valójában hat évig maradt) Várhidi Pál váltotta őt. Vele nemcsak a BEK elődöntőjébe jutottak, de megnyerték ezt, majd a következő bajnoki kiírást is. Majd két év szünettel újra sikerült a duplázás Várhidivel, aki így szintén beléphetett a négyszeres bajnokok közé. Az Újpest eddigi utolsó bajnoki címét a fiával Várhidi Péterrel nyerte, 19 évvel később. Ami a lilák egyetlen bajnoki címe volt a rendszerváltás után.

Várhidi Pál (forrás: magyarfutball.hu)

A nyolcvanas évek

A ’80-as évek ismét a Honvédról szólt. 1980-ban 25 év szünet után lettek újra bajnokok, az ötszörös gólkirály csatárlegenda Tichy Lajos irányításával. Ezután viszont már csak négy évet kellett várni a következőig. Előbb azonban a Ferencváros végzett az élen Novák Dezsővel, majd egy legendás csapat, Verebes József Rába ETO-ja következett. A szocialista időszakban mindössze egy vidéki csapat tudott a pesti nagyokat megelőzve a dobogó legmagasabb fokán végezni, a Győr, de ők háromszor is. Előbb az 1963-as őszi csonka bajnokságot zárták az élen, majd a 1982-ben és ’83-ban Verebessel tudtak duplázni. Emiatt a győri csapat miatt az egész országból jártak az emberek meccset nézni a Kisalföldre.

Verebes József (forrás: Wikimedia Commons)

1984-ben aztán újra a Honvéd következett. Komora Imre vezetésével sikerült az, ami még Puskáséknek sem, a triplázás. Ebben az időben a válogatott gerincét ismét a Honvéd játékosok adták. Egy embernek azonban mégis sikerült átmenetileg megtörnie a sikerszériájukat. Verebes Győrből az MTK VM-hez szerződött, akiket 29 évvel a Bukovi Mártonnal nyert bajnoki cím után juttatott újra a csúcsra. A kispesti csapat a következő hat évben nyert még négy bajnoki címet, de a triplázás ekkor már nem jött össze. A korszakban utolsó bajnoki évnek, az 1992/93-as szezonnak még a Hungária körútról elcsábított Verebessel vágtak neki. De a hazai sztárokkal teletűzdelt csapatnál nem működött a mágia. Legalább is a vezetőség részéről nem volt meg benne a bizalom, így amikor a Kispest 7 forduló után csak az ötödik helyen állt, a Mágust leváltották. A helyére pedig a finn Martti Kuuselát szerződtették. Ez a bajnoki cím valójában inkább az északi mester érdeme, aki a rendszerváltás után első külföldi trénerként nyert magyar bajnokságot, de hivatalosan Verebes is a bajnokcsapat tagja, így ő is négyszeres bajnok. Úgy tűnt a rendszerváltás után már nem terem sok babér a Honvédnak, de 24 évvel később Marco Rossival megszerezték a 14. bajnoki címüket, ami az akkori erőviszonyok alapján kb. a Leicester PL győzelméhez hasonló meglepetés volt.

A rendszerváltás után

A XXI. század sikercsapata eddig DVSC (eltekintve a tavalyi kieséstől), akik tíz év alatt nyertek hét bajnoki címet. De ebből csak az első három volt mesterhármas. A 2005/06-os szezon első 11 mérkőzésén még Szentes Lázár ült a Loki kispadján, a bajnoki címet azonban már Supka Attilával ünnepelték. Vele sikerült a címvédés is, sőt az új idény első két mérkőzésén is Supka volt a debreceniek vezetőedzője. Ekkor azonban Szima Gábor elnök úgy döntött, a fejlődés érdekében külföldről hoz edzőt. Így a triplázás a cseh Miroslav Beránekkel sikerült, de Supka is bekerült a triplázó edzők szűk csoportjába, annak ellenére, hogy a három idényből csak egyben irányította végig ő a Debrecent.

A Loki nagy sorozata előtt azonban Egervári Sándor is háromszoros bajnok edzővé lépett elő. 1999-ben a Dunaffer a bajnok MTK edzőjeként csábította el Egervárit, ő pedig itt az eddigi egyetlen olyan edzővé vált, aki egymás utáni két évben, két különböző csapattal nyert bajnokságot. Majd két év szünettel újra a csúcsra juttatta az MTK-t.

Részben szintén az MTK színeiben vált háromszoros bajokká Garami József. Először még 1997-ben vezette csúcsra a kék-fehéreket. Majd amikor Várszegi Gábor megvásárolta a Fradit, leszerződtette egyik kedvenc edzőjét a zöldek kispadjára. A 2003/04-es szezon első felében is még ő irányította a franzstadti gárdát, de mivel Várszegi elüldözése után az új vezetőség inkább egy korbácsos edzőt szeretett volna a csapat élén látni, a téli szünetben Pintér Attila váltotta Garamit az Üllői úton, így a Fradi vele nyert bajnoki címet és kupát a szezon végén. Garami ezután visszatért a Hungária körútra, ahol 2008-ban megnyerte harmadik bajnoki címét.

Garami József (forrás: Imago Images)

A legújabb sikersorozat pedig a bevezetőben említett Rebrov-Fradi házassághoz köthető. 2018-ban a menetrendszerű korai nemzetközi kupabúcsú után cserélte le az FTC vezetése Thomas Dollt az ukrán mesterre. Aki az idény végén bajnokságot nyert a csapattal, ami a triplázás első állomása volt. A következő két évben pedig a bajnoki arany mellett a nemzetközi kupákban is sikerült bejutnia csapatával valamelyik csoportkörbe.

A zsinórban legalább három bajnoki címet nyert magyar csapatok

* az 1914/15 és 1915/16-os szezonok az I. világháború miatt elmaradtak

** az 1945-ös szezon tavaszi-nyári lebonyolításban zajlott

*** az 1970-es bajnokság őszi fél szezon volt

A magyar első osztály legeredményesebb edzői

vastag betűvel a triplázások

* Jávor Pál az 1946/47-es szezonban csak az őszi idényben irányította az Újpest csapatát

** Várhidi Pál az 1973/74-es szezonban csak a tavaszi idényben irányította az Újpesti Dózsa csapatát

*** Verebes Józsefet az 1992/93-es szezonban 7 forduló után menesztette a Kispest-Honvéd csapata

**** Jelenlegi ismereteim szerinz Jimmy Hogan az 1918/19-es szezonban csak az őszi idényben irányította az MTK csapatát

***** Garami József a 2003/04-es szezonban csak az őszi idényben irányította a Ferencváros csapatát

****** Supka Attila a 2004/05-ös szezonban csak a tavaszi idényben, a 2006/07-es szezonban pedig csak az első két fordulóban irányította a DVSC csapatát

******* Szerhij Rebrov a 2018/19-es szezonban csak a 6. fordulótól irányította a Ferencváros csapatát

Borítókép: Szerhij Rebrov (forrás: Wikimedia Commons)