A héten több jövőbeli labdarúgó esemény helyszínéről született döntés. Bár az 2028-as és a 2032-es Európa-bajnokság helyszíneit hivatalosan csak október 10-én fogja kijelölni az UEFA, azzal, hogy Törökország, miután a 2032-es EB-re elfogadták Olaszországgal közös pályázatukat, kedden visszaléptek a 2028-as rendezéstől, gyakorlatilag mindkét esemény rendezésére csak egy-egy jelentkező maradt. Szerdán pedig a FIFA jelentette be, hogy a 2030-as világbajnokságnak három kontinens, hat országa ad otthont. De mi áll ezeknek a döntéseknek a hátterében? Ezt nézzük meg, és véleményezzük az alábbiakban.

Először is foglaljuk össze, melyik világversenyekről van szó, és hol lesznek megrendezve ezek. A 2028-as Európa-bajnokságra egy jelölt maradt, a brit-ír közös pályázat, öt szereplővel. Az eseménynek valószínűleg Anglia, Skócia, Wales, Észak-Írország és Írország majd otthont. A 2030-as világbajnokság fő helyszíne Spanyolország, Portugália és Marokkó lesz, de az első világbajnokság 100 éves jubileumára gondolva Uruguay, Argentína és Paraguay hazai pályán játszhatja nyitómérkőzését. A 2032-es EB-re pedig a végül közös pályázatot benyújtó Olaszország és Törökország maradt az egyetlen jelentkező. De hogyan jutottunk el idáig?

Miután a FIFA felemelte a világbajnokság létszámát 48-ra, a rendezés feltétele lett a nagyobb stadionszám is. Míg a katari VB-t 8 stadionban rendezték meg, 2026-tól már 16 ilyen létesítmény megléte az előírás. Ráadásul ezek befogadókapacitása sem mellékes. A csoportmérkőzéseken az előírt legkisebb befogadóképesség legalább 40 000 fő, a második fordulóban és a negyeddöntő mérkőzésein már 60 000, nyitómérkőzésen valamint az elődöntőkön, és döntőn pedig legalább 80 000 fősnek kell lennie az adott létesítménynek. Ez konkrét leosztásban azt jelenti, hogy a 16 stadionból legalább kettőnek, de inkább háromnak 80 000-esnél nagyobbnak, további hatnak, de inkább nyolcnak (vagyis az arénák felének) pedig 60 000-nél nagyobb befogadóképességűnek kell lennie.

Az angolok nagy vágya volt egy újabb világbajnokság megrendezése, már csak azért is, mert az eddigi egyetlen olyan világverseny, amit meg tudtak nyerni, az 1966-os hazai rendezésű VB volt. Bár az egész világon talán náluk (és a 2024-es házigazda USA-ban) a legjobb a stadionhelyzet, 16 ekkora arénát még ők sem könnyen tudnak leakasztani, ezért úgy döntöttek társulnak a másik három brit szövetséggel, és az írekkel, és közösen pályázzák meg a VB rendezést.

Ugyanakkor a spanyoloknak is eszébe jutott, hogy a nagy futballnemzetek közül ők rendeztek legrégebben nagy labdarúgótornát (a 2021-es EB egy stadionos társrendezését nem számítva, legutóbb az 1982-es VB-nek voltak a házigazdai), így összefogtak a szomszédos Portugáliával, és közösen ők is megpályázták a 2030-as világeseményt.

Rajtuk kívül három komoly jelentkező volt. Egy szaúdi, egyiptomi, görög közös pályázat, valamint az 1930-as első világbajnokság centenáriumára apellálva, egy négyes Dél-amerikai összefogás. A 100 évvel ezelőtti torna házigazdája, és győztese Uruguay, a döntőbeli ellenfele Argentína, valamint utóbbi ország két szomszédja, Paraguay és Chile közösen képviselnék a CONMEBOL-t. Valamint Marokkó is benyújtotta jelentkezését, önálló pályázóként.

Az argentin-uruguay-i-paraguay-i-chilei VB pályázat stadionjai

Az UEFA kijelentette, hogy az európai esélyek növelése érdekében, egységesen, egy pályázatot fog támogatni. Elsősorban ennek hatására, de pénzügyi okokra hivatkozva, a britek visszaléptek, és bejelentették, hogy inkább a 2028-as EB rendezést célozzák meg. Mivel a görögök eleve csak kisebbségi rendezők lettek volna a két nagy arab ország mellett, így gyakorlatilag egy európai pályázó maradt, az Ibéria-félsziget országai képében.

De még ez előtt, az ibériaiak a kedvezőbb elbírálás reményében bejelentették, hogy társrendezőnek beveszik maguk mellé Ukrajnát, az egyik csoport küzdelmeit ott tervezik lebonyolítani. Ennek margójára jutott eszembe Magyarország, és a 2025-ös kosárlabda EB esete. Ennél az eseménynél szokás, hogy a négy csoport küzdelmeit, négy különböző ország, egy-egy csarnokában rendezik, majd az egyenes kiesés szakasz már csak az egyik társrendező országban folytatódik. Az ominózus 2025-ös EB rendezésére hat ország jelentkezett, köztük az oroszok és az ukránok, valamint Magyarország, az újonnan felépült MVM Dome-al. Időközben azonban kitört a háború, így adta volna magát, hogy a hat pályázatból így kiesik a két háborúzó fél, maradnak négyen, meg is van a négy helyszín. „Természetesen” azonban nem ez a logikus döntés született. A négy maradék pályázó közül három, Ciprus, Finnország és Litvánia kapott egy-egy csoportot, a negyediket viszont nem az egyébként messze legnagyobb arénával pályázó Magyarország kapta, hanem szolidalitásból a háborúban álló Ukrajna. Idővel aztán a döntéshozók is belátták, hogy háborús országban nem lehet Európa-bajnokságot rendezni, így a negyedik helyszín az eredetileg nem is pályázó Lengyelország lett.

A foci VB-vel kapcsolatban is ráébredtek az illetékesek, hogy Ukrajna nem csak amiatt nem lenne megfelelő rendező a spanyol-portugál páros mellett, mert az ország a kontinens ellenkező végében van, hanem azért is, mert ha remélhetőleg addigra vége is lesz a háborúnak, az ukránoknak nem biztos, hogy a világbajnokság rendezés lesz a legfontosabb gondjuk.

A marokkóiak viszont belátták, hogy mivel a 16 tervezett stadionjuk nagy része csak maketten létezik, nem feltétlenül fogják tudni egyedül megrendezni a tornát, feltéve ha egyáltalán megkapják a rendezést. Előbb a többi Észak-afrikai országot környékezték meg (kivéve Egyiptomot, akik ugyebár Szaúd-Arábiával és Görögországgal közösen pályázott), majd mindkét fél részéről rájöttek, hogy az Ibériai-félsziget ott van a Gibraltári-szoros túloldalán, tehát kvázi szomszédos országokról van szó, így Spanyolország, Portugália és Marokkó végül közösen pályázta meg a VB rendezést. Ami azért is tűnt jó döntésének, mert így egy kalap alatt két kontinens is házigazdája lehet a tornának.

A 2028-as EB helyszínei. Forrás: The Sun

Közben az UEFA úgy döntött, hogy követi a divatot, és a 2028-as valamint a 2032-es EB helyszíneit egyszerre fogja kijelölni. Hasonlót láthattunk már a 2018- és 2022-es VB (ennek tudjuk mi állt a hátterében), valamint a 2024-as és 2028-as olimpia esetében is. A törökök már régóta pályáztak olimpia és futball EB rendezésre is, most is beadták a pályázatukat mindkét kontinenstornára. Az olaszok szintén bejelentkeztek mindkét EB rendezésre, de az 1928-as kandidálást később visszavonták, hogy teljes erőből a 2032-es pályázatra koncentrálhassanak.

A nyári átigazolási ablakban mindenki számára nyilvánvalóvá váltak a nagyszabású szaúdi futballálmok, aminek része az is, hogy úgy döntöttek nem szeretnének közösködni senkivel a VB rendezésben, ezért visszavonták az Egyiptomimmal és Görögországgal közösen benyújtott pályázatot, és bejelentették, hogy majd 2034-ben önállóan szeretnének világbajnokságot rendezni.

Innentől kezdve felgyorsultak az események. Az egymást követő három nagy futballtorna mindegyikére 2-2 pályázó maradt. A 2028-as EB-re a brit-ír páros (ötös) a törökök ellen, a 2030-as VB-re a spanyol-marokkói-portugál trió a Dél-amerikai négyes ellen, míg a 2032-es EB-re szintén a törökök, az olaszok ellen.

2023. júniusában az olaszok és a törökök jelezték az UEFA-nak, hogy 2032-re közösen szeretnének pályázni. Majd kedden, a hivatalos EB helyszín bejelentés előtt egy héttel jött a hír, hogy megvan a következő két kontinenstorna helyszíne. Mivel az UEFA elfogadta a 2032-es közös olasz-török pályázatot, a törökök visszaléptek a 2028-as jelentkezéstől. Így, bár hivatalosan csak október 10-én fogják megnevezni a két rendezőt, mivel csak egy-egy jelentkező maradt, valóban ismerté váltak a házigazdák. Másnap pedig jött az újabb meglepő hír, hogy a 2030-as VB-nek három földrész adhat otthont, a fent már ismertetett módon.

Ezek voltak a tények. De most jöjjön az én szubjektív véleményem mindezekről.

Első körben le kell szögeznem, hogy a brit-ír illetve az ibériai pályázatok esetében szerintem pont fordítva kellett volna cselekedni. Az Európa-bajokságra nem kell 16 stadion, csak 10. Ennyit az angolok önállóan is ki tudtak volna állítani. Semmi szükség rá, hogy öt szövetség rendezze a tornát. Különösen úgy, hogy a 10 arénából hatot az angolok adnak, a másik négy rendező pedig csak egyet-egyet. Ebben a felállásban meglehetősen furcsa lenne, ha az UEFA mind az öt labdarúgó-szövetséget rendezőként ismerné el, és egyiküknek sem kellene selejtezőt játszani. Ha viszont hivatalosan csak az angolok leszenek a rendezők, és ússzák meg a selejtezést, akkor minek öt rendező? Ha pedig valamilyen köztes megoldást választanak, akkor mi alapján döntik el, hogy kinek kell selejtezőt játszani, és kinek nem?

Mint említettem, az EB-t tíz stadionban fogják bonyolítani, amiből hatot az angolok adnak. Ezek a következők, Londonban a Wembley, és a Tottenham stadion, ez a két legnagyobb angol létesítmény azok közül, amelyeket kiválasztottak. Mindkettő nagyobb mint 60 000-es. De a vidéki stadionok is mind 50 000-es felett vannak, bár Manchesterből és Liverpoolból is a kisebb, ámbár modernebb stadion lett kijelölve EB helyszínnek. Előbbi városból a City közel 62 000-esre bővülő otthona, utóbbiól az Everton épülő új arénája nyerte el a szervezők bizalmát. Rajtuk kívül a Newcastle, és az Aston Villa 52 000-re bővített stadionja került még bele a pályázatba. A másik négy szövetség részéről Walesből a cardiffi Principality, vagy korábbi nevén Millennium Stadium, amelyik közel 74 000-es befogadóképességével a második legnagyobb aréna lesz az EB-n, a harmadik pedig az addigra felújított Glasgow-i Hampden Park, a maga 65 000-es kapacitásával. A két legkisebb stadion pedig az Ír-sziget két képviselője, az 51 000-es dublini Aviva és a 34 500-asra bővülő belfasti Casement Park, ami gyakorlatilag egy új stadion lesz a mostani helyén.

Az eredeti tervek között még 14 stadion szerepelt, ezt szűkítették 10-re. Kimaradt a nagyobbik manchesteri stadion, az Old Trafford, a londoni olimpiára épült London Stadium, ami most a West Ham otthona, valamint a Sunderland stadionja, és a régebbi, de az Avivánál nagyobb dublini létesítmény, a Croke Park. Ezzel már majdnem meglenne a 16 VB helyszín. És akkor a Liverpool most 61 000-re bőívitett Anfieldjét, vagy egy negyedik londoni létesítményt az Arsenal Emirates stadionját nem is említettük. De akár a skótok is nagyobb szerepet kaphattak volna a Celtic és a Ranges otthonával, vagy az Edinburgh-i rögbi stadionnal, a 67 000-es Murrayfieldel.

Tehát, mint már említettem, az angolok önállóan is ki tudtak volna állítani 10 stadion. De az ötös közös pályázatnak a 16 VB aréna sem okozott volna gondot. Ennek a szövetségnek egy VB rendezés esetén lett volna értelme.

A brit-ír EB stadionjai

Ellenben a spanyol-portugál duónak épphogy megvan a 10 darab 40 000-nél nagyobb stadionja. Fixen megvan a 2004-es EB-re épült három portugál stadion, portói Dragão, és a Sporting otthona a José Alvalade stadion 50-50 000-es kapacitásával, és a Benfica 65 000-es Estádio da Luza. Spanyol részről pedig nem lehet kérdéses a most felújított Bernabeu, az épp felújítás alatt álló Camp Nou, az Atletico Madrid otthona a Metropolitano, valamint a Valencia új Mestalla stadionja, amit most már remélhetőleg egyszer végre tényleg befejeznek. A 2021-es EB-n eredetileg a bilbaoi új San Mamés stadion lett volna a spanyol helyszín, de a baszk covid helyzet miatt végül az 1999-es atlétikai VB-re épített sevillai La Cartuja ugrott be helyette. Ez a Sevilla és a Betis stadionjainál jóval modernebb, de a futópálya miatt a lelátó messzebb van a pályától. Mégsem lehetett kétséges, hogy a városból ez az aréna kerül be a VB pályázatba. A fent felsorolt 9 létesítmény mind legalább 50 000 néző befogadására képes. Egy EB rendezéshez tehát már csak egy helyszín hiányozna, ami vagy az Espanyol, vagy a Real Sociedad 40 000-es arénája lehetne. Ezek mind szerepelnek is a 2030-as VB stadionjai között. Ahogy vésztartalékként ott van az egyaránt 40 000-esnél kisebb malagai, zaragozai, vigoi, La corunai, és Las palmas-i aréna is. De valószínűleg csak azért, mert a hat tervezett marokkói stadion közül jelenleg egyik sincs olyan állapotban, hogy VB mérkőzést lehetne benne rendezni, vagy éppen még nem is létezik.

Célszerűbb lett volna tehát a spanyol-portugál duó tíz stadionjában EB-t, az angol, skót, walesi, Észak-ír, ír ötös 16 stadionjában pedig VB-t rendezni, mint fordítva, ahogy történni fog. Igaz, akkor Afrika nem rendezne VB-t, pedig ez a földrész is megérdemli, hogy 20 év után újra házigazdája lehessen egy ilyen tornának.

A spanyol-marokkói-portugál VB pályázat stadionjai. Benne a 40 000-esnél kisebb arénákkal

Az Dél-amerikai trió viszont rejtély számomra. Az rendben van, hogy valamilyen formában meg kell emlékezni ez első VB 100 éves évfordulójáról. De miért pont így? Rendben van, fogadjuk el, hogy a győztes pályázat jobb volt. Ha más nem, már csak a Bernabeu és a Camp Nou felújítása is jó magyarázattal szolgál. Még azt is elfogadom, hogy mivel az első VB Uruguay-ban volt, Montevideoban rendezik a nyitómeccset. De a másik kettő? Rendben, hogy Argentína a cimvédő, de 2030-ban már nem biztos, hogy az lesz. Oké, 1930-ban Uruguay-Argentína döntő volt, kapjanak ők is egy meccset a megemlékezésből. De Paraguay? Akkor Chlie miért nem? Ráadásul mind a hat rendező automatikus VB résztvevő. Paraguay a legutóbbi három VB-re nem jutott ki, most valamilyen rejtélyes okból egy meccs házigazdája lehet, így nem kell selejteznie. A többiek valószínűleg egyébként is kijutnának, és az ő rendezőségük könnyebben is magyarázható.

Ennek a furcsa konstrukciónak köszönhetően a 2030-as világbajnokságot három kontinensen rendezik, ezzel az is eldőlt, hogy a 2034-es tornának Ázsia vagy Óceánia ad majd otthont. Mint említettem Szaúd-Arábia már bejelenttette, hogy pályázni fog. De hasonló tervei vannak Kínának, és az Ausztrália, Új-Zéland duónak is. Valamint szóba került néhány Délkelet-ázsiai nemzet szövetsége is, ahol az utóbbi időben szintén több, nagy befogadóképességű modern stadion épült.

A 2032-es kontinenstorna kapcsán adta magát az olasz-török szövetség. Isztambul 2000 és 2012 között az összes olimpia rendezésére pályázott, és szintén 2000-től (a 2020/21-es közös rendezést leszámítva), egészen mostanáig az összes EB-re is. Részükről teljesen érthető, hogy biztosra mentek, inkább megegyeztek az olaszokkal, mintsem két szék közt a pad alá esve ismét sikertelenül járjanak.

Számomra az olasz pályázat eleve meglepő volt. Az odáig érthető, hogy egy futball nagyhatalom, EB címvédő pályázik De Olaszországban az 1990-es VB óta szinte egy kezemen meg tudom számolni hány új stadion épült, vagy hány olyan szintű felújítás történt, ami EB rendezésre alkalmassá tette az adott létesítményt. Most a pályázatban több felújítás, átépítés is szerepelt, de igazság szerint a jelöltek között több olyan, akár 100 éves, vagy ahhoz közelítő stadion is szerepelt, amelyiken valójában csak a teljes rombolás és újjáépítés segített volna. Új stadion a pályázatban csak egy volt, a Cagliari arénája. Mellette a Juventus stadionja, ami viszonylag új építésűnek számít (2011-ben adták át). 10 valóban EB kompatibilis létesítményt tehát elég nehezen tudtak volna összehozni az olaszok, bár a pályázatban felsorolták őket.. Így viszont elég öt is, bár véleményem szerint még az is kérdésesen van meg.

A törököknek a 10 korszerű stadion kiállítása sem jelentett volna gondot. Most inkább az a kérdés, hogy melyik ötöt fogják kiválasztani. A következőkben csak találgatok, amire lehet, hogy már 10-én, az eredményhirdetéskor megkapjuk a választ. Az ország gyakorlatilag négy legnagyobb stadionja Isztambulban van, ez a három isztambuli nagycsapat, a Galatasaray, a Fenerbahçe és a Besiktas arénája mellett az Atatürk Olimpiai stadiont jelenti. A Besiktas létesítménye eleve nem volt benne az EB pályázatban, de ha csak 5 török aréna marad, abban a három is túlzásnak tűnik. Az Atatürk stadion biztos marad, az a kérdés, hogy lesz-e két isztambuli helyszín, vagy csak egy. Ankarában jelenleg nincs EB rendezésre alkalmas stadion, de a pályázatban szerepel egy új 45 000-es létesítmény. Itt is az a kérdés, hogy így az ötben akarnak-e építeni egy új fővárosi stadiont, vagy inkább lesz helyette két isztambuli helyszín. De az is lehet, hogy mindkettő, akkor a két isztambuli és az ankarai létesítmény mellet az a kérdés melyik kettőt választják a Bursa, Konya, Trabzon hármasból.

Az eredeti török EB pályázat 10 stadionja

Olaszországban sincs sok kérdés. A Juventus stadionja az ország egyetlen modern, elegendő ember befogadására alkalmas létesítménye. Mellette nyilván lesz egy római és egy milánói helyszín is. A fővárosban korábban felmerült, hogy a Roma saját, modern stadiont épít magának. De az a nálunk is ismert helyzet állt elő, hogy amit az egyik polgármester megigért, abban a választások után a másik párt képviselője már nem kívánt segíteni. Így valószínűleg a fővárosban a 70 éve épült, és 1990-ben felújított Stadio Olimpico lesz a helyszín. Ami, hát nem a legkorszerűbb létesítmény. Milánóban ugyebár szintén folyamatosan téma az új stadion építése. Annyi bizonyos, hogy a 2026-es téli olimpia megnyitóját, illetve az ugyanebben, vagy a következő évben esedékes BL döntőt még mindenképpen a San Siroban játszák. Ami nekem személy szerint az egyik kedvenc arénám, annak ellenére, hogy egyik milánói csapatnak sem vagyok nagy rajongója. Hogy az EB-re lesz-e új stadion Milánóban, azt az olasz viszonyokat ismerve, senki nem tudja előre. Szintén fix helyszínnek tűnik a nápolyi Maradona stadion. Az épületet a 2019-es Universiádére felújították ugyan, de római párjához hasonlóan, még így sem számít a legmodernebb létesítmények közé.

Jelenleg még az is kérdéses lehet, legalább is számomra, hogy a döntőt Isztambulban, vagy Rómában, esetleg Milánóban fogják-e megrendezni.

Az eredeti olasz EB pályázat 10 stadionja

Frissítve: Ma (október 10-én) délben, az UEFA hivatalosan is bejelentette, hogy a 2028-as labdarúgó Európa-bajnokságnak az Egyesült Királyság és az Ír Köztársaság, az 2032-esnek pedig Olaszország és Törökország adhat otthont.

Frissítve2: Megvannak a 2032--es helyszínek. Az olaszok Milánóban egyleőre a San Siroval terveznek. Ha mégis megépül az új stadion, az lesz az EB helyszín. Rómában és Nápolyban nem terveznek komoly átépítést, Bariban az 1990-es VB-re épült stadion kap kisebb ráncfelvarrást. Az egyetlen modern olasz EB stadion (hacsak Milanóban meg nem épül az új) a Juventus torinói arénája. A törökök mégis három isztambuli stadionnal terveznek, és megépül az ankarai stadion is. Az ötödik török helyszín Bursa. Részletek az alábbi videóban.

Az 2032-es EB stadionjai